Dokumentáció

    Table of Content
    • 3D fájlformátumok
      • 3D fájlformátumok
      • 3D2
      • 3DM
      • 3DS
      • 3MF
      • AMF
      • ASE
      • B3D
      • DAE
      • DBM
      • DRC
      • E57
      • FBX
      • GLB
      • GLTF
      • IPT
      • JT
      • MA
      • MB
      • MP
      • OBJ
      • PLY
      • PRC
      • RVM
      • STEP
      • STP
      • U3D
      • USD
      • USDZ
      • VRML
      • X
      • X3D
    • Hangfájl formátumok
      • Hangfájl formátumok
      • 8SVX
      • AA
      • AAC
      • AAX
      • AC3
      • ACT
      • AIFF
      • ALAC
      • AMR
      • APE
      • CDA
      • DSS
      • FLAC
      • GSM
      • M3U
      • M3U8
      • M4A
      • M4B
      • M4P
      • MID
      • MKA
      • MMF
      • MOD
      • MP2
      • MP3
      • MPC
      • MXL
      • NSA
      • OGG
      • OPUS
      • RA
      • RF64
      • SDT
      • STAP
      • VOC
      • VOX
      • VQF
      • WAV
      • WEBA
      • WFP
      • WMA
      • WPL
      • WV
    • CAD fájlformátumok
      • CAD fájlformátumok
      • ART
      • ASC
      • ASM
      • CATPART
      • CF2
      • DC3
      • DGN
      • DST
      • DWF
      • DWFX
      • DWG
      • DWT
      • DXF
      • FZP
      • HPGL
      • IFC
      • IGES
      • IGS
      • JVSG
      • NC
      • NWC
      • NWD
      • NWF
      • PAT
      • PHJ
      • PLT
      • PSM
      • PSS
      • RFA
      • RFT
      • RML
      • RVT
      • SLDPRT
      • STL
    • Tömörítési fájlformátumok
      • Tömörítési fájlformátumok
      • 7Z
      • ACE
      • ALZ
      • APK
      • ARC
      • ARJ
      • B1
      • B6Z
      • BKF
      • BNDL
      • BZ2
      • DAA
      • DAR
      • DEB
      • DMG
      • DZ
      • ECS
      • FZPZ
      • GZ
      • GZIP
      • ICE
      • ISO
      • KGB
      • LBR
      • LQR
      • LZ
      • LZ4
      • LZH
      • LZMA
      • LZO
      • LZX
      • MBW
      • MINT
      • MPKG
      • MPQ
      • NPK
      • OAR
      • PAGES
      • PEA
      • PET
      • PF
      • PKG
      • PTK
      • PUP
      • RAR
      • RPM
      • RTE
      • S00
      • SIFZ
      • SIT
      • SITX
      • SY_
      • TAR
      • TBZ
      • TGS
      • TGZ
      • TPSR
      • TZ
      • VPK
      • WHL
      • WUX
      • XAPK
      • XAR
      • XPI
      • XZ
      • Z
      • ZIM
      • ZIP
      • ZIPX
      • ZL
    • Adatbázis
      • Adatbázis fájlformátumok
      • 4DB
      • 4DD
      • ACCDB
      • ACCDC
      • ACCDE
      • ACCDR
      • ACCDT
      • ACCDW
      • ACCFT
      • ADB
      • ADE
      • ADF
      • ADN
      • ADP
      • ALF
      • ANB
      • AQ
      • ASK
      • BAK
      • BCP
      • BTR
      • CDB
      • DACPAC
      • DAT
      • DB
      • DB3
      • DBC
      • DBF
      • DDL
      • DTSX
      • FMP12
      • FMPSL
      • FP5
      • FP7
      • GDB
      • ITW
      • LDF
      • LOG
      • MDB
      • MDF
      • MYI
      • NDF
      • NSF
      • SAV
      • SDF
      • SQL
      • SQLITE
      • TE
      • TRC
      • TRM
      • UDL
      • WDB
    • Lemez és média
      • Lemez- és médiafájlformátumok
      • BIN
      • CCD
      • CSO
      • CUE
      • GADGET
      • IMG
      • NKIT
      • NRG
      • OVA
      • OVF
      • ROM
      • SDI
      • Toast
      • UDF
      • VCD
      • VDI
      • VHD
      • VHDX
      • WBFS
      • WIM
      • WUD
    • E-könyv fájlformátumok
      • E-könyv fájlformátumok
      • ACSM
      • AEP
      • APNX
      • AVA
      • AZW
      • AZW1
      • AZW3
      • AZW4
      • BKK
      • BPNUEB
      • CBC
      • CBR
      • CBZ
      • CEB
      • CEBX
      • DNL
      • EA
      • EAL
      • EBK
      • EDN
      • EPUB
      • ETD
      • FB2
      • FKB
      • HAN
      • HTML0
      • HTMLZ
      • HTXT
      • HTZ4
      • HTZ5
      • IBOOKS
      • KFX
      • KOOB
      • LIT
      • LRF
      • LRS
      • LRX
      • MART
      • MBP
      • MOBI
      • NCX
      • NVA
      • OEB
      • OEBZIP
      • OPF
      • ORB
      • PHL
      • PML
      • PMLZ
      • POBI
      • QMK
      • RB
      • RZB
      • RZS
      • SNB
      • TCR
      • TK3
      • TPZ
      • TR
      • TR3
      • VBK
      • WEBZ
      • YBK
    • E-mail fájlformátumok
      • E-mail fájlformátumok
      • EDB
      • EML
      • EMLX
      • ICS
      • MBOX
      • MSG
      • OFT
      • OLM
      • OST
      • P7S
      • PST
      • RPMSG
      • TNEF
      • VCF
    • Végrehajtható
      • Futtatható fájlformátumok
      • AHK
      • BAT
      • BTAPP
      • CGI
      • CMD
      • COM
      • EXE
      • IPA
      • MSI
      • MST
      • PIF
      • PYC
      • REG
      • WSF
      • WSH
      • XBE
      • XEX
    • Pénzügy
      • Pénzügyi fájlformátumok
      • ABA
      • IXBRL
      • XBRL
    • Betűtípus
      • Betűtípus fájlformátumok
      • BDF
      • CFF
      • CFF2
      • EOT
      • FNT
      • FON
      • JFPROJ
      • MFX
      • OTF
      • PFA
      • PFB
      • PFM
      • SFD
      • TTC
      • TTF
      • Type1
      • WOFF
    • Játék fájlformátumok
      • Játék fájlformátumok
      • BMZ
      • BNS
      • CLIP
      • CON
      • CSD
      • CT
      • DEK
      • FOMOD
      • GAM
      • KODU
      • MCWORLD
      • MGX
      • PAK
      • PCC
      • PSS
      • PUP
      • PWF
      • REL
      • REP
      • RPX
      • SAV
      • SFAR
      • SID
      • U8
      • UMX
      • W3N
    • GIS fájlformátumok
      • GIS fájlformátumok
      • 000
      • 3D
      • 3DD
      • ADF
      • APL
      • APR
      • ATX
      • AUX
      • DEM
      • DIV
      • DLG
      • E00
      • ETA
      • FIT
      • GeoJSON
      • GLB
      • GMAP
      • GML
      • GPKG
      • GPX
      • IMG
      • KML
      • KMZ
      • LOC
      • MPS
      • NM2
      • NTF
      • OSM
      • QGD
      • QGS
      • QGZ
      • QLR
      • QML
      • SBN
      • SHP
      • SHX
      • SP3
      • SSF
      • TCX
    • Képfájl formátumok
      • Képfájl formátumok
      • AFPHOTO
      • AFX
      • AGIF
      • AGP
      • AI
      • APNG
      • ART
      • AVIF
      • BIF
      • BMP
      • BPG
      • CDR
      • CLIP
      • CMX
      • CPC
      • CR2
      • CR3
      • CSL
      • CT
      • CUR
      • DCM
      • DCR
      • DCX
      • DDS
      • DIB
      • DICOM
      • DJVU
      • DNG
      • ECW
      • EMF
      • EMZ
      • EXIF
      • FLIF
      • FODG
      • GBR
      • GIF
      • HDR
      • HEIC
      • HEIF
      • ICNS
      • ICO
      • J2C
      • J2K
      • JFIF
      • JP2
      • JPC
      • JPEG
      • JPF
      • JPM
      • JPX
      • JXL
      • JXR
      • MNG
      • MP
      • MPO
      • NEF
      • ODG
      • OTG
      • PCT
      • PCX
      • PICT
      • PNG
      • PPP
      • PSB
      • PSD
      • PSP
      • PSPIMAGE
      • SKP
      • SVGZ
      • TGA
      • THM
      • TIFF
      • WEBP
      • WMF
      • WMZ
      • XPM
      • XPR
    • Egyéb fájlformátumok
      • Egyéb fájlformátumok
      • AML
      • ART
      • BUP
      • CMS
      • CTG
      • DAP
      • ENL
      • ERR
      • GPG
      • H4
      • H5
      • ICA
      • KLQ
      • LOCK
      • LRC
      • MD5
      • MSO
      • OBB
      • ODF
      • OGG
      • PES
      • RIS
      • RML
      • SSP
      • THM
      • TORRENT
      • VIM
      • VIMRC
      • XMP
      • XSMX
    • Megjegyzés Fájlformátumok felvétele
      • Megjegyzés Fájlformátumok felvétele
      • ONE
      • ONETOC2
    • Oldal Leírás Nyelv
      • Oldal Leírás Nyelv
      • AVERY
      • CGM
      • EPS
      • INDD
      • INDT
      • OXPS
      • PCL
      • PS
      • SVG
      • SWF
      • TEX
      • XPS
      • XSLFO
    • PDF
      • PDF
      • FDF
      • PDF/A
      • PDF/E
      • PDF/UA
      • PDF/VT
      • PDF/X
      • XFDF
    • Prezentációs fájlformátumok
      • Prezentációs fájlformátumok
      • KEY
      • ODP
      • OTP
      • POT
      • POTM
      • POTX
      • PPS
      • PPSM
      • PPSX
      • PPT
      • PPTM
      • PPTX
    • Programozás
      • programozás
      • ABC
      • ACD
      • ADDIN
      • ADS
      • AGI
      • AIA
      • AIDL
      • ALB
      • AML
      • ANE
      • APA
      • APKS
      • APPX
      • APPXBUNDLE
      • APPXUPLOAD
      • APS
      • ARSC
      • AS
      • AS2PROJ
      • AS3PROJ
      • ASC
      • ASI
      • ASM
      • ASVF
      • AU3
      • AWK
      • C
      • CD
      • Class
      • CMAKE
      • CONFIG
      • CPP
      • CS
      • CSPROJ
      • CXX
      • Dart
      • DIFF
      • EGG
      • ERB
      • EX
      • G4
      • GO
      • GROOVY
      • H
      • HAML
      • HH
      • HS
      • HTA
      • ICI
      • IN
      • INC
      • IPR
      • JAR
      • Java
      • JRXML
      • JSP
      • JSPF
      • KT
      • LGO
      • LUA
      • M
      • MAKE
      • MEL
      • MF
      • ML
      • MM
      • MRC
      • MSIX
      • NUPKG
      • NUT
      • PAS
      • PDB
      • PDE
      • PHP
      • PL
      • PY
      • PYD
      • PYI
      • PYM
      • PYW
      • PYX
      • R
      • RBXL
      • RBXM
      • RES
      • RS
      • RST
      • SCALA
      • SCM
      • SCRIPT
      • SH
      • SLN
      • SWIFT
      • TCL
      • TOML
      • TS
      • UNITY
      • VB
      • VBPROJ
      • VBS
      • VCXPROJ
      • XSD
      • YAML
      • YML
      • YPR
    • Projektmenedzsment fájlformátumok
      • Projektmenedzsment fájlformátumok
      • MPP
      • MPT
      • MPX
      • P6XML
      • XER
    • Kiadói fájlformátumok
      • Kiadói fájlformátumok
      • PUB
      • PUZ
    • Jelentés
      • Jelentési fájlformátumok
      • MAR
      • RDL
      • RDLC
      • RPL
      • RPT
    • Táblázat fájlformátumok
      • Táblázat fájlformátumok
      • 123
      • 12M
      • _XLS
      • _XLSX
      • AST
      • AWS
      • BKS
      • CELL
      • CSV
      • CTS
      • DEF
      • DEX
      • DFG
      • DIF
      • DIS
      • EFU
      • ESS
      • FCS
      • FM
      • FODS
      • FP
      • GNM
      • GNUMERIC
      • IMP
      • MAR
      • NB
      • NUMBERS
      • NUMBERS-TEF
      • ODS
      • OTS
      • PMD
      • PMDX
      • PMVX
      • SDC
      • STC
      • SXC
      • TMV
      • TMVT
      • TSV
      • XAR
      • XL
      • XLA
      • XLAM
      • XLM
      • XLR
      • XLS
      • XLSB
      • XLSM
      • XLSMHTML
      • XLSX
      • XLT
      • XLTHTML
      • XLTM
      • XLTX
    • Rendszerfájl formátumok
      • Rendszerfájl formátumok
      • AML
      • ASV
      • CAB
      • CFG
      • CPG
      • CPL
      • DLL
      • DMP
      • DRV
      • ETL
      • HDMP
      • INI
      • INS
      • LNK
      • MDMP
      • SCR
      • SYS
      • TMP
    • Videó fájlformátumok
      • Videó fájlformátumok
      • 3G2
      • 3GP
      • AMV
      • ARF
      • ASF
      • AVCHD
      • AVI
      • BIK
      • DAV
      • EXO
      • F4V
      • FLV
      • H264
      • H265
      • IDX
      • IFO
      • M2TS
      • M4S
      • M4V
      • MJPEG
      • MK3D
      • MKS
      • MKV
      • MOV
      • MP4
      • MPE
      • MPG
      • MPV
      • MTS
      • MXF
      • NSV
      • PZ
      • QT
      • RM
      • RMVB
      • RV
      • SEC
      • SRT
      • TS
      • VID
      • VOB
      • VP6
      • VP8
      • VP9
      • VTT
      • WEBM
      • WMV
      • XVID
    • Visio fájlformátumok
      • Visio fájlformátumok
      • VDW
      • VDX
      • VSD
      • VSDM
      • VSDX
      • VSS
      • VSSM
      • VSSX
      • VST
      • VSTM
      • VSTX
      • VSX
      • VTX
    • Webes fájlformátumok
      • Webes fájlformátumok
      • A4P
      • A5W
      • AAE
      • ADR
      • AEX
      • ALX
      • AN
      • AP
      • APKG
      • APPCACHE
      • ARO
      • ASA
      • ASAX
      • ASCX
      • ASHX
      • ASMX
      • ASP
      • ASPX
      • ASR
      • ATOM
      • ATT
      • AWM
      • BML
      • BOK
      • BR
      • BWP
      • CDF
      • CER
      • CFM
      • CFML
      • CHA
      • CHAT
      • CHM
      • CMS
      • CODASITE
      • CON
      • CRDOWNLOAD
      • CRL
      • CRT
      • CSHTML
      • CSP
      • CSR
      • CSS
      • DAP
      • DBM
      • DCR
      • DER
      • DHTML
      • DISCO
      • DISCOMAP
      • DML
      • DO
      • DOCHTML
      • DOCMHTML
      • DOTHTML
      • DOWNLOAD
      • DRAWIO
      • DWT
      • ECE
      • EDGE
      • EPIBRW
      • ESPROJ
      • EWP
      • FCGI
      • FMP
      • FREEWAY
      • FWP
      • FWTEMPLATE
      • FWTEMPLATEB
      • GDOC
      • GDOCX
      • GNE
      • GSP
      • HAR
      • HDM
      • HDML
      • HTACCESS
      • HTC
      • HTM
      • HTML
      • HTX
      • HXS
      • HYPE
      • JHTML
      • JNLP
      • JS
      • JSON
      • JSPA
      • KEY
      • KIT
      • LESS
      • MHT
      • MHTML
      • MJS
      • OBML
      • OBML15
      • OBML16
      • P7B
      • P7C
      • PAC
      • PART
      • PEM
      • PRO
      • RHTML
      • RJS
      • RSS
      • Sass
      • SCSS
      • SHTML
      • SPC
      • SSP
      • STC
      • STML
      • TPL
      • TS
      • URL
      • VRT
      • WBS
      • WEBBOOKMARK
      • WEBLOC
      • WEBSITE
      • WHTT
      • WSDL
      • XAML
      • XD
      • XHT
      • XHTML
      • XML
      • XOJ
      • XOML
      • XSLT
      • XUL
      • ZUL
    • Szövegszerkesztő fájlformátumok
      • Szövegszerkesztő fájlformátumok
      • ASD
      • DOC
      • DOCM
      • DOCX
      • DOT
      • DOTM
      • DOTX
      • DSC
      • FAQ
      • FODT
      • IPYNB
      • LATEX
      • LTX
      • MAN
      • MD
      • ODM
      • ODT
      • OTT
      • QBL
      • QPF
      • RTF
      • TXT
      • WPD
      • WPS
    1. itthon
    2. Szövegszerkesztő fájlformátumok
    3. MD

    What's on this Page

      • Mi az MD fájl?
      • Rövid története
      • Műszaki adatok
        • GFM
        • CommonMark
        • Multi-Markdown
      • Hivatkozások

    Mi az MD fájl?

    A Markdown nyelvi dialektusokkal létrehozott szövegfájlok .md vagy .MARKDOWN kiterjesztéssel kerülnek mentésre. Az MD-fájlok egyszerű szöveges formátumban kerülnek mentésre, amely Markdown nyelvet használ, amely szövegközi szimbólumokat is tartalmaz, amelyek meghatározzák a szöveg formázását, például behúzásokat, táblázatformázást, betűtípusokat és fejléceket. Az MD fájlok a Markdown nevű programmal HTML-be konvertálhatók. A Markdown nyelvet John Gruber adta ki.

    Az MD fájlok fejlesztői fájlokként is besorolhatók, amelyeket leginkább a Markdown használ szöveges fájlok HTML-verzióvá konvertálására, hogy a felhasználók könnyen olvasható és írható fájlokat készíthessenek. Az alábbi alkalmazások képesek megnyitni egy .md fájlt:

    • Microsoft Jegyzettömb
    • Jegyzettömb2
    • Apple TextEdit
    • Microsoft WordPad

    Figyelmeztetés, hogy ne nevezze át az .md fájlok kiterjesztését. Ha igen, ez nem fogja megváltoztatni a fájltípust, mert speciális konvertáló szoftverek állnak rendelkezésre a fájlok egyik típusról a másikra történő megváltoztatására. Mint fentebb tárgyaltuk, az .MD fájlok a Markdown nyelvi szoftverrel létrehozott fájlok kiterjesztései. A Markdown egy könnyű jelölőnyelv, amelyet egyetlen célra szántak az interneten lévő szöveg egyszerű szöveges formázási szintaxissal történő formázására. Legyen világos, hogy a Markdown nem helyettesíti a HTML-t, mert a szintaxisa nagyon kicsi, és a HTML-címkék nagyon kis részhalmazát tartalmazza. A Markdown hátterében az áll, hogy megkönnyítse a próza olvasását, írását és szerkesztését. Más szóval azt mondhatjuk, hogy a HTML egy publikációs formátum, míg a Markdown egy írási formátum.

    A Markdown mára a világ egyik legnépszerűbb jelölőnyelve. A Microsoft Word használata során a szavak és kifejezések formázása a gombokra kattintva történik, és a változások azonnal láthatóak. De Markdown nem ilyen. A Markdown formázott fájl létrehozásakor a Markdown szintaxis hozzáadódik a szöveghez, hogy jelezze, mely szavak és kifejezések nézhetnek ki eltérően. Például egy címsor megjelenítéséhez egy számjel kerül hozzá (pl. # Heading One). Félkövér mondat készítéséhez két csillagot kell hozzáadni előtte és utána (pl. ez a szöveg félkövér). A Markdown szintaxisa a szövegben való tartózkodás után látható.

    Rövid története

    John Gruber és Aaron Swartz 2004-ben megalkotta a Markdown nyelvet azzal az ötlettel, hogy lehetővé tegye az emberek számára, hogy „könnyen olvasható és írható egyszerű szöveges formátumban írjanak, és lehetőség legyen XHTML-re vagy HTML-re konvertálni. Kialakításának célja az olvashatóság – a nyelv úgy olvasható, ahogy van, anélkül, hogy úgy nézne ki, mintha fel lett volna címkézve vagy formázási utasításokkal egészítették ki, ahogy az olyan jelölőnyelvekben, mint az RTF vagy a HTML, ahol a címkék és a formázási utasítások nyilvánvalóak. Az alapvető inspiráció a meglévő konvenciók használata az egyszerű szöveg e-mailben történő megjelölésére.

    Azóta a Markdown-t mások is újra implementálták, mint egy Perl modulban, amely elérhető a CPAN oldalon és számos más programozási nyelven. BSD-stílusú licenc alatt terjesztik, és több tartalomkezelő rendszerhez tartozik, vagy beépülő modulként érhető el.

    Műszaki adatok

    Amikor valamit Markdown-ban írunk, a szöveg először egyszerű szöveges fájlban kerül tárolásra .md vagy .markdown kiterjesztéssel, majd a Markdown-alkalmazást, például a Dillingert használják a Markdown-fájl feldolgozásához a Markdown-formátumú szöveg HTML-formátumba konvertálásához a weben való megjelenítéshez. böngészők. A Markdown alkalmazások egy //Markdown processzort// (amelyet „elemzőnek” vagy „implementációnak” is neveznek) használnak a Markdown formátumú szöveg átvételéhez és HTML formátumba történő kiadásához. A folyamat folyamatábrája a következő:

    Röviden, ez egy négy lépésből álló folyamat, az alábbiak szerint:

    1. Először Markdown fájlok létrehozása szövegszerkesztővel vagy Markdown alkalmazással .md vagy .markdown kiterjesztéssel.
    2. A Markdown fájl ezután megnyílik egy Markdown alkalmazásban.
    3. A Markdown alkalmazás a Markdown fájl HTML-dokumentummá konvertálására szolgál.
    4. A HTML-fájl ezután megtekinthető egy webböngészőben, vagy a Markdown alkalmazás segítségével más fájlformátumba, például PDF-be konvertálhatja.

    A Markdown segítségével gyorsan és egyszerűen készíthet jegyzeteket, tartalomírást készíthet weboldalakhoz, nyomtatható dokumentumokat készíthet, könyvek kiadásához, prezentációk generálásához és dokumentumok elkészítéséhez.

    A leárazásban szereplő verziók némelyike jelentős hatással volt más verziókra, olyannyira, hogy gyakran látni fogjuk őket más verziók részeként idézve. Pl. a könyvtárak említik a CommonMark (GFM) támogatását. Vessünk egy rövid pillantást ezekre.

    GFM

    A Markdown annyira népszerű a fejlesztők körében, mert a Github nyílt forráskódú megosztási platform elfogadta és kiterjesztette a nyelvet a Github Flavoured Markup (GFM) nevű verziójával, amely elkerített kódblokkokat, URL-ek linkelést, áthúzást, táblázatokat és teendőket tartalmaz.

    CommonMark

    A Markdown fejlesztői a közelmúltban megpróbálták szabványosítani a markdown-t, és összefogtak, hogy elkészítsék a nyelvre vonatkozó verziót, teszteket és dokumentációt, amely erősebb és a CommonMark nevet kapta. Ez a formátum egy kicsit új, és nem támogat sok funkciót, de hamarosan sok MultiMarkdown funkcióval bővül.

    Multi-Markdown

    A Multi-Markdown különféle funkciókat adott a nyelvhez, amelyeket más verziók is támogatnak. Eredetileg Perlben írták, de később C-be költöztek. Támogatja az elkerített kódblokkokat, a szintaxis kiemelését, a táblázatokat, a metaadatokat, a töredékeket/kereszthivatkozásokat, a lábjegyzeteket, az áthúzást, a definíciós listákat, a matematikát.

    Hivatkozások

    • Mastering MarkDown

    See Also

    • MP3 - Audio fájl formátum
    • PPT - PowerPoint fájlformátum
    • PPTX - PowerPoint prezentációs fájlformátum
    • STAP – Soundtrack Pro File Format
    • WAV - hullámforma hangfájl formátum
     
     Magyar
    Close
     English
     Deutsch
     日本
     中文
     русский
     Français
     한국인
     Español
     Italiano
     Nederlands
     हिन्दी
     Indonesian
     Português
     عربي
     Türkçe
     Ελληνικά
     ไทย
     עִברִית
     Svenska
     українська
     Tiếng Việt
     български
     čeština
     Română
     Polski