Dokumentáció

    Table of Content
    • 3D fájlformátumok
      • 3D fájlformátumok
      • 3D2
      • 3DM
      • 3DS
      • 3MF
      • AMF
      • ASE
      • B3D
      • DAE
      • DBM
      • DRC
      • E57
      • FBX
      • GLB
      • GLTF
      • IPT
      • JT
      • MA
      • MB
      • MP
      • OBJ
      • PLY
      • PRC
      • RVM
      • STEP
      • STP
      • U3D
      • USD
      • USDZ
      • VRML
      • X
      • X3D
    • Hangfájl formátumok
      • Hangfájl formátumok
      • 8SVX
      • AA
      • AAC
      • AAX
      • AC3
      • ACT
      • AIFF
      • ALAC
      • AMR
      • APE
      • CDA
      • DSS
      • FLAC
      • GSM
      • M3U
      • M3U8
      • M4A
      • M4B
      • M4P
      • MID
      • MKA
      • MMF
      • MOD
      • MP2
      • MP3
      • MPC
      • MXL
      • NSA
      • OGG
      • OPUS
      • RA
      • RF64
      • SDT
      • STAP
      • VOC
      • VOX
      • VQF
      • WAV
      • WEBA
      • WFP
      • WMA
      • WPL
      • WV
    • CAD fájlformátumok
      • CAD fájlformátumok
      • ART
      • ASC
      • ASM
      • CATPART
      • CF2
      • DC3
      • DGN
      • DST
      • DWF
      • DWFX
      • DWG
      • DWT
      • DXF
      • FZP
      • HPGL
      • IFC
      • IGES
      • IGS
      • JVSG
      • NC
      • NWC
      • NWD
      • NWF
      • PAT
      • PHJ
      • PLT
      • PSM
      • PSS
      • RFA
      • RFT
      • RML
      • RVT
      • SLDPRT
      • STL
    • Tömörítési fájlformátumok
      • Tömörítési fájlformátumok
      • 7Z
      • ACE
      • ALZ
      • APK
      • ARC
      • ARJ
      • B1
      • B6Z
      • BKF
      • BNDL
      • BZ2
      • CJS
      • DAA
      • DAR
      • DEB
      • DMG
      • DZ
      • ECS
      • FZPZ
      • GZ
      • GZIP
      • ICE
      • ISO
      • KGB
      • LBR
      • LQR
      • LZ
      • LZ4
      • LZH
      • LZMA
      • LZO
      • LZX
      • MBW
      • MINT
      • MPKG
      • MPQ
      • NPK
      • OAR
      • PAGES
      • PEA
      • PET
      • PF
      • PKG
      • PTK
      • PUP
      • RAR
      • RPM
      • RTE
      • S00
      • SIFZ
      • SIT
      • SITX
      • SY_
      • TAR
      • TBZ
      • TGS
      • TGZ
      • TPSR
      • TZ
      • VPK
      • WHL
      • WUX
      • XAPK
      • XAR
      • XPI
      • XZ
      • Z
      • ZIM
      • ZIP
      • ZIPX
      • ZL
    • Adatbázis
      • Adatbázis fájlformátumok
      • 4DB
      • 4DD
      • ACCDB
      • ACCDC
      • ACCDE
      • ACCDR
      • ACCDT
      • ACCDW
      • ACCFT
      • ADB
      • ADE
      • ADF
      • ADN
      • ADP
      • ALF
      • ANB
      • AQ
      • ASK
      • BAK
      • BCP
      • BTR
      • CDB
      • DACPAC
      • DAT
      • DB
      • DB3
      • DBC
      • DBF
      • DDL
      • DTSX
      • FMP12
      • FMPSL
      • FP5
      • FP7
      • GDB
      • ITW
      • LDF
      • LOG
      • MDB
      • MDF
      • MYI
      • NDF
      • NSF
      • SAV
      • SDF
      • SQL
      • SQLITE
      • TE
      • TRC
      • TRM
      • UDL
      • WDB
    • Lemez és média
      • Lemez- és médiafájlformátumok
      • BIN
      • CCD
      • CSO
      • CUE
      • GADGET
      • IMG
      • NKIT
      • NRG
      • OVA
      • OVF
      • ROM
      • SDI
      • Toast
      • UDF
      • VCD
      • VDI
      • VHD
      • VHDX
      • WBFS
      • WIM
      • WUD
    • E-könyv fájlformátumok
      • E-könyv fájlformátumok
      • ACSM
      • AEP
      • APNX
      • AVA
      • AZW
      • AZW1
      • AZW3
      • AZW4
      • BKK
      • BPNUEB
      • CBC
      • CBR
      • CBZ
      • CEB
      • CEBX
      • DNL
      • EA
      • EAL
      • EBK
      • EDN
      • EPUB
      • ETD
      • FB2
      • FKB
      • HAN
      • HTML0
      • HTMLZ
      • HTXT
      • HTZ4
      • HTZ5
      • IBOOKS
      • KFX
      • KOOB
      • LIT
      • LRF
      • LRS
      • LRX
      • MART
      • MBP
      • MOBI
      • NCX
      • NVA
      • OEB
      • OEBZIP
      • OPF
      • ORB
      • PHL
      • PML
      • PMLZ
      • POBI
      • QMK
      • RB
      • RZB
      • RZS
      • SNB
      • TCR
      • TK3
      • TPZ
      • TR
      • TR3
      • VBK
      • WEBZ
      • YBK
    • E-mail fájlformátumok
      • E-mail fájlformátumok
      • EDB
      • EML
      • EMLX
      • ICS
      • MBOX
      • MSG
      • OFT
      • OLM
      • OST
      • P7S
      • PST
      • RPMSG
      • TNEF
      • VCF
    • Végrehajtható
      • Futtatható fájlformátumok
      • AHK
      • BAT
      • BTAPP
      • CGI
      • CMD
      • COM
      • EXE
      • IPA
      • MSI
      • MST
      • PIF
      • PYC
      • REG
      • WSF
      • WSH
      • XBE
      • XEX
    • Pénzügy
      • Pénzügyi fájlformátumok
      • ABA
      • IXBRL
      • XBRL
    • Betűtípus
      • Betűtípus fájlformátumok
      • BDF
      • CFF
      • CFF2
      • EOT
      • FNT
      • FON
      • JFPROJ
      • MFX
      • OTF
      • PFA
      • PFB
      • PFM
      • SFD
      • TTC
      • TTF
      • Type1
      • WOFF
    • Játék fájlformátumok
      • Játék fájlformátumok
      • BMZ
      • BNS
      • CLIP
      • CON
      • CSD
      • CT
      • DEK
      • FOMOD
      • GAM
      • KODU
      • MCWORLD
      • MGX
      • PAK
      • PCC
      • PSS
      • PUP
      • PWF
      • REL
      • REP
      • RPX
      • SAV
      • SFAR
      • SID
      • U8
      • UMX
      • W3N
    • GIS fájlformátumok
      • GIS fájlformátumok
      • 000
      • 3D
      • 3DD
      • ADF
      • APL
      • APR
      • ATX
      • AUX
      • DEM
      • DIV
      • DLG
      • E00
      • ETA
      • FIT
      • GeoJSON
      • GLB
      • GMAP
      • GML
      • GPKG
      • GPX
      • IMG
      • KML
      • KMZ
      • LOC
      • MPS
      • NM2
      • NTF
      • OSM
      • QGD
      • QGS
      • QGZ
      • QLR
      • QML
      • SBN
      • SHP
      • SHX
      • SP3
      • SSF
      • TCX
    • Képfájl formátumok
      • Képfájl formátumok
      • AFPHOTO
      • AFX
      • AGIF
      • AGP
      • AI
      • APNG
      • ART
      • AVIF
      • BIF
      • BMP
      • BPG
      • CDR
      • CLIP
      • CMX
      • CPC
      • CR2
      • CR3
      • CSL
      • CT
      • CUR
      • DCM
      • DCR
      • DCX
      • DDS
      • DIB
      • DICOM
      • DJVU
      • DNG
      • ECW
      • EMF
      • EMZ
      • EXIF
      • FLIF
      • FODG
      • GBR
      • GIF
      • HDR
      • HEIC
      • HEIF
      • ICNS
      • ICO
      • J2C
      • J2K
      • JFIF
      • JP2
      • JPC
      • JPEG
      • JPF
      • JPM
      • JPX
      • JXL
      • JXR
      • MNG
      • MP
      • MPO
      • NEF
      • ODG
      • OTG
      • PCT
      • PCX
      • PICT
      • PNG
      • PPP
      • PSB
      • PSD
      • PSP
      • PSPIMAGE
      • SKP
      • SVGZ
      • TGA
      • THM
      • TIFF
      • WEBP
      • WMF
      • WMZ
      • XPM
      • XPR
    • Egyéb fájlformátumok
      • Egyéb fájlformátumok
      • AML
      • ART
      • BKUP
      • BUP
      • CMS
      • CTG
      • DAP
      • ENL
      • ERR
      • GPG
      • H4
      • H5
      • ICA
      • KLQ
      • LOCK
      • LRC
      • MABK
      • MD5
      • MSO
      • OBB
      • ODF
      • OGG
      • PES
      • RIS
      • RML
      • SSP
      • THM
      • TORRENT
      • VIM
      • VIMRC
      • XMP
      • XMZX
      • XSMX
    • Megjegyzés Fájlformátumok felvétele
      • Megjegyzés Fájlformátumok felvétele
      • ONE
      • ONETOC2
    • Oldal Leírás Nyelv
      • Oldal Leírás Nyelv
      • AVERY
      • CGM
      • EPS
      • INDD
      • INDT
      • OXPS
      • PCL
      • PS
      • SVG
      • SWF
      • TEX
      • XPS
      • XSLFO
    • PDF
      • PDF
      • FDF
      • PDF/A
      • PDF/E
      • PDF/UA
      • PDF/VT
      • PDF/X
      • XFDF
    • Prezentációs fájlformátumok
      • Prezentációs fájlformátumok
      • KEY
      • ODP
      • OTP
      • POT
      • POTM
      • POTX
      • PPS
      • PPSM
      • PPSX
      • PPT
      • PPTM
      • PPTX
    • Programozás
      • programozás
      • ABC
      • ACD
      • ADDIN
      • ADS
      • AGI
      • AIA
      • AIDL
      • ALB
      • AML
      • ANE
      • APA
      • APKS
      • APPX
      • APPXBUNDLE
      • APPXUPLOAD
      • APS
      • ARSC
      • AS
      • AS2PROJ
      • AS3PROJ
      • ASC
      • ASI
      • ASM
      • ASVF
      • AU3
      • AWK
      • C
      • CD
      • CJS
      • Class
      • CMAKE
      • CONFIG
      • CPP
      • CS
      • CSPROJ
      • CXX
      • Dart
      • DIFF
      • EGG
      • ERB
      • EX
      • G4
      • GO
      • GROOVY
      • H
      • HAML
      • HH
      • HS
      • HTA
      • ICI
      • IN
      • INC
      • IPR
      • JAR
      • Java
      • JRXML
      • JSP
      • JSPF
      • KT
      • LGO
      • LUA
      • M
      • MAKE
      • MEL
      • MF
      • ML
      • MM
      • MRC
      • MSIX
      • NUPKG
      • NUT
      • PAS
      • PDB
      • PDE
      • PHP
      • PL
      • PY
      • PYD
      • PYI
      • PYM
      • PYW
      • PYX
      • R
      • RBXL
      • RBXM
      • RES
      • RS
      • RST
      • SCALA
      • SCM
      • SCRIPT
      • SH
      • SLN
      • SWIFT
      • TCL
      • TOML
      • TS
      • UNITY
      • VB
      • VBPROJ
      • VBS
      • VCXPROJ
      • XSD
      • YAML
      • YML
      • YPR
    • Projektmenedzsment fájlformátumok
      • Projektmenedzsment fájlformátumok
      • MPP
      • MPT
      • MPX
      • P6XML
      • XER
    • Kiadói fájlformátumok
      • Kiadói fájlformátumok
      • PUB
      • PUZ
    • Jelentés
      • Jelentési fájlformátumok
      • MAR
      • RDL
      • RDLC
      • RPL
      • RPT
    • Táblázat fájlformátumok
      • Táblázat fájlformátumok
      • 123
      • 12M
      • _XLS
      • _XLSX
      • AST
      • AWS
      • BKS
      • CELL
      • CSV
      • CTS
      • DEF
      • DEX
      • DFG
      • DIF
      • DIS
      • EFU
      • ESS
      • FCS
      • FM
      • FODS
      • FP
      • GNM
      • GNUMERIC
      • IMP
      • MAR
      • NB
      • NUMBERS
      • NUMBERS-TEF
      • ODS
      • OTS
      • PMD
      • PMDX
      • PMVX
      • SDC
      • STC
      • SXC
      • TMV
      • TMVT
      • TSV
      • XAR
      • XL
      • XLA
      • XLAM
      • XLM
      • XLR
      • XLS
      • XLSB
      • XLSM
      • XLSMHTML
      • XLSX
      • XLT
      • XLTHTML
      • XLTM
      • XLTX
    • Rendszerfájl formátumok
      • Rendszerfájl formátumok
      • AML
      • ASV
      • CAB
      • CFG
      • CPG
      • CPL
      • DLL
      • DMP
      • DRV
      • ETL
      • HDMP
      • INI
      • INS
      • LNK
      • MDMP
      • SCR
      • SYS
      • TMP
    • Videó fájlformátumok
      • Videó fájlformátumok
      • 3G2
      • 3GP
      • AMV
      • ARF
      • ASF
      • AVCHD
      • AVI
      • BIK
      • DAV
      • EXO
      • F4V
      • FLV
      • H264
      • H265
      • IDX
      • IFO
      • M2TS
      • M4S
      • M4V
      • MJPEG
      • MK3D
      • MKS
      • MKV
      • MOV
      • MP4
      • MPE
      • MPG
      • MPV
      • MTS
      • MXF
      • NSV
      • PZ
      • QT
      • RM
      • RMVB
      • RV
      • SEC
      • SRT
      • TS
      • VID
      • VOB
      • VP6
      • VP8
      • VP9
      • VTT
      • WEBM
      • WMV
      • XVID
    • Visio fájlformátumok
      • Visio fájlformátumok
      • VDW
      • VDX
      • VSD
      • VSDM
      • VSDX
      • VSS
      • VSSM
      • VSSX
      • VST
      • VSTM
      • VSTX
      • VSX
      • VTX
    • Webes fájlformátumok
      • Webes fájlformátumok
      • A4P
      • A5W
      • AAE
      • ADR
      • AEX
      • ALX
      • AN
      • AP
      • APKG
      • APPCACHE
      • ARO
      • ASA
      • ASAX
      • ASCX
      • ASHX
      • ASMX
      • ASP
      • ASPX
      • ASR
      • ATOM
      • ATT
      • AWM
      • BML
      • BOK
      • BR
      • BWP
      • CDF
      • CER
      • CFM
      • CFML
      • CHA
      • CHAT
      • CHM
      • CMS
      • CODASITE
      • CON
      • CRDOWNLOAD
      • CRL
      • CRT
      • CSHTML
      • CSP
      • CSR
      • CSS
      • DAP
      • DBM
      • DCR
      • DER
      • DHTML
      • DISCO
      • DISCOMAP
      • DML
      • DO
      • DOCHTML
      • DOCMHTML
      • DOTHTML
      • DOWNLOAD
      • DRAWIO
      • DWT
      • ECE
      • EDGE
      • EPIBRW
      • ESPROJ
      • EWP
      • FCGI
      • FMP
      • FREEWAY
      • FWP
      • FWTEMPLATE
      • FWTEMPLATEB
      • GDOC
      • GDOCX
      • GNE
      • GSP
      • HAR
      • HDM
      • HDML
      • HTACCESS
      • HTC
      • HTM
      • HTML
      • HTX
      • HXS
      • HYPE
      • JHTML
      • JNLP
      • JS
      • JSON
      • JSPA
      • KEY
      • KIT
      • LESS
      • MHT
      • MHTML
      • MJS
      • OBML
      • OBML15
      • OBML16
      • P7B
      • P7C
      • PAC
      • PART
      • PEM
      • PRO
      • RHTML
      • RJS
      • RSS
      • Sass
      • SCSS
      • SHTML
      • SPC
      • SSP
      • STC
      • STML
      • TPL
      • TS
      • URL
      • VRT
      • WBS
      • WEBBOOKMARK
      • WEBLOC
      • WEBSITE
      • WHTT
      • WSDL
      • XAML
      • XD
      • XHT
      • XHTML
      • XML
      • XOJ
      • XOML
      • XSLT
      • XUL
      • ZUL
    • Szövegszerkesztő fájlformátumok
      • Szövegszerkesztő fájlformátumok
      • ASD
      • DOC
      • DOCM
      • DOCX
      • DOT
      • DOTM
      • DOTX
      • DSC
      • FAQ
      • FODT
      • IPYNB
      • LATEX
      • LTX
      • MAN
      • MD
      • ODM
      • ODT
      • OTT
      • QBL
      • QPF
      • RTF
      • TXT
      • WPD
      • WPS
    • plugin
      • Q1Q
    1. itthon
    2. Oldal Leírás Nyelv
    3. TEX

    What's on this Page

      • Mi az a TEX fájl?
      • Rövid története
      • TeX bemenet
      • Szedési rendszer
      • Verziók
      • Hivatkozások

    Mi az a TEX fájl?

    A TeX egy olyan nyelv, amely programozást, valamint jelölési funkciókat tartalmaz, amelyeket dokumentumok szedésére használnak. Donald Knuth, a Stanford Egyetem munkatársa ennek a találékony szedőrendszernek a megalkotója. Világszerte a TeX a szerzők és kiadók legjobb választása a kiváló minőségű műszaki dokumentumok elkészítéséhez. A TeX kiemelkedő munkát végez az összetett matematikai kifejezések formázásában. A TeX egy kiváló minőségű fotószedővel együtt versenyez a legjobb hagyományos szedőrendszerek eredményeivel. Ezért a legklasszabb digitális tipográfiai rendszernek tekinthető.

    A TeX bemeneti fájlok ASCII-kódon alapulnak, így lehetővé teszik a kéziratok megosztását az írók, kiadói vezetők és kritikusok között. Számítástechnikai környezetek széles választéka, szinte minden modern platform és sok régebbi platform támogatja a TeX-et. Ezenkívül a TeX egy ingyenes szoftver, amely a fogyasztók széles köre számára elérhető. Sok UNIX-telepítés a UNIX troff-ot és a TeX-et egyaránt használja formázási rendszerként különböző célokra. A többi szedési feladatot a LaTeX, a ConTeXt és más makrócsomagok formájában rendkívüli módon hajtják végre.

    Rövid története

    A TeX-et Donald Knuth tervezte és írta 1978-ban. Guy Steele, a Massachusetts Institute of Technology-tól felülvizsgálta a TeX bemenetét/kimenetét, hogy az Inkompatibilis operációs rendszer, például az Időmegosztási Rendszer (ITS) alatt fusson. A TeX első verzióját a Stanford WAITS operációs rendszere alatt fejlesztették ki programozási nyelven (SAIL), és tesztelték PDP-10-en. Knuth bevezette az írástudó programozás ötletét a fejlett verziókhoz. A Literate programozás egy módja annak, hogy lefordítható forráskódot és betűkészletet (TeX-ben) állítsunk elő kereszthivatkozásos dokumentációhoz az eredeti fájl felhasználásával. A TeX ezen fejlett verzióinak fejlesztéséhez használt nyelvet WEB-nek hívják, amely DEC PDP-10 Pascal programok keveréke a hordozhatóság biztosítása érdekében.

    A TeX átdolgozott új verziója 1982-ben jelent meg, és a TeX82 nevet kapta. A fő változás az eredeti elválasztási algoritmus lecserélése a Frank Liang által újonnan írt algoritmusra. A különböző platformokon való hordozhatóság biztosítása érdekében a TeX82 a lebegőpontos használata helyett fixpontos aritmetikát és egy valódi, teljes programozási nyelvet használ. 1989-ben megjelent a TeX és a Metafont új verziója. Tehát a TeX 3.0-s verziója 8 bites bevitelt tesz lehetővé, így 256 különböző karaktert tesz lehetővé a szövegben. A 3-as verzió után a frissítéseket a tizedesjegy végéhez egy extra számjegy hozzáadásával jelöljük, pl. a TeX jelenlegi verziója 3.14159265. Ez a verzió legutóbbi frissítése: 2014. 12. 1..

    TeX bemenet

    A TEX-be bemeneti fájl elkészíthető egy szövegszerkesztővel közönséges szöveg használatával. A tipikus szövegszerkesztővel ellentétben ez a bemeneti fájl nem engedélyez minden láthatatlan vezérlőkaraktert. Egy fájl beágyazható egy másik fájlba, amely makródefiníciókat és kiegészítő definíciókat tartalmaz, amelyek javítják a TeX képességeit. Ha a TeX-telepítéshez makrófájlok is tartoznak, a TeX helyi információi bemutatják a makrófájlok használatát. A TeX szabványos formája makrók és más, sima TEX néven ismert definíciók kombinációját integrálja.

    Az összes karakter és szimbólum méretének pontos ismerete alapján kiszámítja a betűk soronkénti és a sorok oldalankénti optimális elrendezését. A dokumentum feldolgozása során egy .dvi fájl készül, ahol a „dvi” az „eszközfüggetlen” kifejezést jelenti. Eszköz-illesztőprogramok szükségesek a dvi kiterjesztésű dokumentum nyomtatásához vagy előnézetéhez. Manapság a dvi generálást megkerüli egy általánosan használt pdf-TeX. A TeX telepítésen belül nem áll rendelkezésre előzetes betűtípus-ismeret, ezért a helyi TeX környezet részét képező külső fontfájlokat használják a dokumentumok információinak megszerzésére.

    Szedési rendszer

    Körülbelül 300 primitív (parancs) érthető meg az alap TeX rendszerrel. A primitívek alacsony szintű parancsok, ezért egy gyakori felhasználó ritkán használja őket közvetlenül, és a legtöbb funkciót formátumfájlok hajtják végre. Ezek a formátumú fájlok a TeX előre betöltött memóriaképei, amelyeket nagy makrógyűjtemények betöltése követ. A nyelv eredeti alapértelmezett formátuma, azaz a sima TeX körülbelül 600 parancsot ad hozzá.

    A kapcsos zárójelekkel csoportosított fordított perjel a TeX parancsok kezdetét jelzi. Mivel a TeX makró és token alapú nyelv, a TeX szinte minden szintaktikai jellemzője megváltoztatható futás közben, beleértve a felhasználó által meghatározottakat is, kivéve a nem bővíthető tokeneket, amelyek ezután végrehajtásra kerülnek. Maga a bővítés gyakorlatilag problémamentes. Néhány parancsnak olyan argumentum után kell jönnie, amely segít megmagyarázni egy parancs funkcióját. Például a \vskip parancs arra utasítja a TEX-et, hogy ugorjon le/fel az oldalon, majd egy argumentum következik, amely meghatározza, hogy mennyi helyet kell kihagyni.

    Verziók

    A LaTeX a leggyakrabban használt formátum, amelyet eredetileg Leslie Lamport fejlesztett ki. A LaTeX különböző dokumentumstílusokat integrál fájlokhoz, levelekhez, könyvekhez és diákhoz, valamint hivatkozásokat és automatikus számozást kínál a különböző szakaszokhoz és matematikai kifejezésekhez. Az AMS-TeX egy másik népszerű formátum, amelyet az American Mathematical Society fejlesztett ki.

    Az AMS-TeX sokkal felhasználóbarátabb parancsokat kínál, amelyeket a naplók újradefiniálhatnak, hogy illeszkedjenek a helyi stílusukhoz. A LaTeX kihasználhatja az AMS-TeX előnyeit az AMS “csomagok” használatával, amelyeket ezután AMS-LaTeX-nek neveznek. A ConTeXt egy másik Hans Hagen által írt formátum, amelyet főleg asztali publikáláshoz használnak.

    A TeX szoftver számos olyan funkciót kínál, amelyek létrehozása idején nem, vagy gyengébb minőségűek voltak más szedőrendszerekben. Ennek a nyelvnek néhány innovatív tulajdonsága érdekes algoritmusokon alapul, amelyek Knuth tanítványainak téziseiből származnak. Míg más szedőprogramok most a TeX hasznos funkcióit építik be programjaikba.

    Hivatkozások

    • TeX betűszedő rendszer
     
     Magyar
    Close
     English
     Deutsch
     日本
     中文
     русский
     Français
     한국인
     Español
     Italiano
     Nederlands
     हिन्दी
     Indonesian
     Português
     عربي
     Türkçe
     Ελληνικά
     ไทย
     עִברִית
     Svenska
     українська
     Tiếng Việt
     български
     čeština
     Română
     Polski